Üdvözlet kedves olvasó!
E bejegyzés témája nem más lesz, mint Colleen Hoover és könyvei.
Szeretnék előtte egy keveset mesélni nektek, hogy miért is tartott ennyi ideig a kezembe vennem egy CoHo könyvet, míg más majdnem tűkön ülve várja az írásait.
Nem is tudom mikor kezdődött a nagy CoHo láz, ami végigsöpör jelenleg is a világon. De nem is ez a lényeg.
Vannak olyan könyvmolyok (közöttük én is), aki nem nagyon bírja egy könyv/könyvsorozat/sorozat/stb. hypeját. Más szavakkal, annyira túlrajongják az adott témát, hogy az egy ideig idegesítő, majd utána simán figyelmen kívül hagyja az illető személy.
Ez rám is igaz, mivel több helyen látok egy bizonyos dolgot, irritálni kezd, majd idegesít és végül figyelmen kívül hagyom. De...
Igen, jön a bizonyos de, ami megváltoztat mindent.
Minden ilyen ember számára eljön az a pont, amikor kíváncsi lesz arra, hogy miért váltott ki az emberekből ekkora érdeklődést az adott dolog és előbb-utóbb a kéz ügyébe kerül.
Én is így jártam, amikor legutóbb a könyvtárban jártam. Sajnos egy idő után a könyvtári választék nem olyan nagy az olvasásnak hála, épp ezért van az, hogy az újdonságokra lecsapni kell, mielőtt elviszik előled.
Két könyv került a tulajdonomba ideiglenesen, így nem is vártam sokat, hogy olvasni kezdjem őket.
És pozitívan csalódtam. Annyira beragadott mindkét könyv története, hogy már-már kényszerítenem kellett magam, hogy lerakjam és mással is foglalkozzak. De félreértés ne essék. Nem akarom ismét nagy dobpergés közben mondani, hogy mennyire jó könyvek és azonnal vedd meg.
A történetek egyediek ez biztos, hozzá kell tennem, hogy a két könyv, egy-egy könyvsorozathoz tartozik és mindkettő a második része volt, de megállja a helyét önálló könyvként is.
Én azt mondom, hogy megéri olvasni ilyen könyveket is, bár kell egy löket is, hogy igenis meg merd venni vagy kölcsönözni és a kezedbe vehesd.
Én biztos élek majd a lehetőséggel és olvasni is fogom a történeteket, hiszen elég sok érzelem is benne van és valamiért mostanában szeretem a romantikus könyveket.
Szép napot!
