Könyvajánló#17

Delia Owens: 

Ahol a folyami rákok énekelnek

Fülszöveg

"Titkot legjobban a kagylóhéjak tudnak tartani."

Delia Owens regénye Észak-Karolina ritkán lakott, mocsaras partvidékén játszódik az 1950-es és '60-as években. A történet főhőse a lápvidéken sorsára hagyott kislány, Kya Clark, aki az évek során elszigeteltségében önellátásra rendezkedik be, s alig érintkezik a környékbeliekkel.

Az első szerelem azonban Kya életét is felforgatja: a közeli kisvárosban élő Tate megtanítja olvasni, és ő az, akivel a lány osztozni tud a természet és a költészet szeretetében is. Ám nem Tate az egyetlen, aki érdeklődik a különleges, magának való lány iránt...

Egy rejtélyes gyilkosságot követően a helyi közösség felbolydul, és a gyanú hamarosan a mocsárban magányosan élő "Lápi Lányra" terelődik.

Az Ahol a folyami rákok énekelnek egyszerre fordulatos krimi, érzékeny fejlődésregény, valamint a vadon és az emberi lélek lenyűgöző természetrajza.

Vélemény

Igazán érdekesnek találtam, ahogy az írónő leírja a természeti képeket hajszálpontos pontossággal, mellette Kya felnőtté válását, lányból nővé fejlődését és a természet iránti hatalmas szeretetét. Mindezek mellet egy haláleset utáni nyomozást is, hogy a semmiből milyen nyomokra bukkannak, a szemtanúk folyamatos felbukkanását egy-egy részlettel. Majd mindezek háttér történetét. 

Szembesülünk az egyedül élő Kya minden apró érzelmével, hogy mennyire elidegenedett az évek során a környékbeliektől. És igazán a természet lágy ölén képes békére lelni. 

Cselekmény dús, természeti képekkel, szerelmi szállal ellátott történet. Nem hazudok, amikor azt mondom, bizonyos részeknél felnevettem, cikinek tartottam vagy éppen Kya-val egyszerre sírtam, amikor a sorokat olvastam.

Ajánlom

Ha szereted a természetet vagy a krimit, akkor mindenképpen el kell olvasnod. Vagy, ha szereted a fejlődésregényt, akkor azért. Ha érdekel a lápi élet, vagy hogy egy kislány hogyan éli túl egyedül az éveket a szegénységben. 

Üdv, Bali