Oldalak

2018. december 30., vasárnap

Az év vége

Bye 2018!

Igen, elérkezett az év utolsó bejegyzése is, ami leginkább a 2018-as év értékelése lesz.
Elsősorban az év eleje igen nehezen ment, de ahogy a mondás is tartsa minden kezdet nehéz. De sikerült minden nehézségen túlesni és pár egyszerű, de mégis nagy vágyat teljesítenem az év elején, 
Még az első hónapban sikerült beszereznem öt könyvet a polcomra, amiből négyet el is olvastam, de azaz egy még mindig ismeretlenül áll ott. 
Az egyik legrégebben dédelgetett vágyam vált valóra, mégpedig tetoválást csináltattam a bal karomra. Körülbelül olyan három éve terveztem el azt, hogy én igen is egy tetoválással fogok élni, de a mintát nem igazán találtam abban az időben, míg egy változás nem érkezett az életemben zene téren (ezt későbbi bejegyzésben fogjátok olvasni). 
A másik vágyam tavasszal vált valóra, mégpedig a Magyarországon évente négyszer megrendezésre kerülő MondoCon meglátogatása. Igaz egy hétvégére sikerült meglátogatnom az országot és vele rokonaimat is, de nekem nagy élmény volt az a pár nap.
A harmadik változás az évben a munkahellyel volt kapcsolatos. Otthagytam pincéri munkahelyemet, amin már egy hónapja gondolkoztam. Akkor nagyon megkönnyebbültem, hisz a sok stressz és a családom ritka viszontlátása kicsit kikészített.
Negyedik, hogy nyáron sikerült újból Magyarországra mennem, de munka céljából Battonyára. Ott öt hetet töltöttem el, mint nevelőnő együtt a legjobb barátaimmal, akikkel már egy családnak mondhatjuk a közöttünk lévő köteléket.
Ősszel újból a MondoCon-ra látogattam ki, ahol csodás hét lánnyal ismerkedhettem meg. Igaz egy napot töltöttem velük, de ez a nap örökre a kedvencem marad, hisz velük együtt csomagoltam ki a legelső banda albumomat és felejthetetlen pillanatokat éltünk meg azon a Szombaton.
Örültem, hogy újra láthatom rokonaimat még ha csak pár napra is és beszélgethetek velük.
Novemberben pedig sikerült elindítanom a blogot és igaz kevés olvasó van, de én ennek szívből örülök, hisz van akit érdekel véleményem, még ha elég kezdő is vagyok.
Aztán jöttek az ünnepek, amiket a családdal töltöttem és felemelő érzés volt, hogy láthatom a boldog mosolyt arcukon. És most, hogy itt állunk 2019 előtt visszagondolva az évre semmit nem bántam meg és remélem ti sem.
Végezetül itt van pár emlékem az évről:



2018. december 23., vasárnap

Karácsony

A Karácsony egy boldog ünnep, ahogy a többi is, teli díszekkel, fényekkel, énekkel és családtagokkal.
Az előkészületek nem múlhatnak el úgy, hogy ne süssön az ember kalácsot vagy valamilyen süteményt, vagy kezdene el énekelni díszítés közben. Mindenki szereti azt, hogy az otthona is átvegye azt a karácsonyi hangulatot, mint ami benne zajlik és ezért díszítünk.
Pár nappal az ünnep előtt becsomagoljuk a családtagoknak szánt ajándékokat kissebb-nagyobb segítséggel és restek sem vagyunk a Youtube segítségét kérni, ha egy kicsit bonyolultabbal akarunk előállni csomagolás terén.
A házat betölti a frissen sült kalács illata, meg a karácsonyi dalok sokasága. A családoüban hagyomány, hogy minden évben diós, mákos kalácsot süssünk illetve valamilyen tésztát mellé. És persze az ünnep előtti napon kössük fel a szaloncukrot, kizárólag zselést és közben visszaidézünk emlékeket, amiken jókat nevetünk.
Karácsony napján pedig felállítódik a fa és kezdődhet is a díszítés, ami gömbök sokszínű változata, angyal haj, a szaloncukrok, az égők és a csúcs dísz teszi a fát ragyogóvá. A fa alá később bekerülnek az ajándékok, majd a bontogatás is kezdetét veszi, amit követ az ünnepi vacsora és a szokásos ünnepi tévéműsor bámulása.
De mi van akkor, ha az ember Karácsony napján dolgozik?
Aki egy kicsit szemfülesebb, az napokkal hamarabb megszervezi az egész ünnepet, illetve a fát is hamarabb feldíszíti és amikor hazaér nem kell nagyjából semmit csinálnia, mert előre megvan az egész.
De azok se aggódjanak, akik nem tudtak fát venni, mert nemcsak fenyőből a karácsonyfa, hanem bármiből. Sokan vannak akik humorosra veszik a figurát, mint például egy fenyőfa alakú illatosító vagy egy ragasztó szalaggal megalkotott fenyőfa.
De egy dolgot ne feledjünk el, hogy ez az ünnep a családról és a szeretetről szól, amit egymásnak adunk át. Mindenki kibír pár órát a telefon és internet nélkül, azért hogy a családtagjaival lehessen. Én is ezt teszem és pár órát kibírok a telefonom nélkül, mert nem maradok le semmiről.
Boldog Karácsonyt kívánok minden olvasómnak! Legyen szeretetteljes ünnep mindenkinek!

Üdv, Bali

2018. december 16., vasárnap

Filmajánló #1

Jégvarázs

(balról jobbra; Swen, Kristof, Elza, Olaf, Anna, Hans)
Ez az animációs film belopta magát a szívembe, hisz nem egyszer vagy kétszer néztem végig, hanem több, mint tízszer. Nemcsak az animáció, hanem a szereplők és a hangzásvilág is olyan, hogy nem tudja az ember egynél kevesebbszer megnézni. A betétdalok fülbemászóak, a szereplők viccesek.
A film története:
Elza és Anna testvérek. Szüleik egy hajóút során meghalnak, így a testvérpár fog uralkodni a birodalomban. Elza nagy titkot rejt, méghozzá varázserejét. 
A koronázás napján fény derül erre a titokra egy veszekedés során, amit mindenki előtt rejtegetett. Megijedve az emberek reakciójától elmenekült a királyságból, maga mögött hagyva testvérét és a dermesztő telet. Anna magabiztosan nővére után ered, hogy visszahozza a nyarat és kibéküljön testvérével.
Az út során mellé szegődik Kristof és Swen, akik végig kísérik nővéréhez. Az hegy aljában hozzájuk szegődik az időközben megalkotott Olaf is, aki mutatja Annának az utat.
A találkozás nem volt felhőtlen a két lány számára, ugyanis Elza eltalálta Anna szívét erejével, ami lassan megfagyasztja. Kristof a trollokhoz viszi, akik ismertetik mivel lehetne Annát kigyógyítani.
Közben Elzát elfogják Hans és emberei, akik bezárják őt a palota börtönébe. Anna siet Hanshoz, hogy megcsókolhassák egymást, de Hans nem igaz szeretettel szereti Annát és így elárulja őt. 
Elza elszökik és nagy vihart kever maga körül, amiben ott van az összes szereplő is. Kristof Swen hátán siet Annához, Anna Olaffal együtt Kristofhoz, Elza vissza a hegyekbe, míg Hans Elza után ered.
Hans rátalál Elzára és elmondja, hogy testvére meghalt, aki a földön rogy össze és sírva fakad. Eközben a férfi kardot emel Elzára, hogy megölje őt. Anna és Kristof nincsenek messze egymástól, de Anna meglátja testvérét, aki életveszélyben van és segítségére siet. Abban a pillanatban Anna megmenti testvérét és jéggé fagy.
Elza látva testvérét átöleli, ami folytán a lány szíve megolvad és visszatér az élők sorába.
A film megmutatja, hogy mennyire fontos a testvéri szeretet, illetve a tél szépségét is. 
Előzeteshez a link: https://www.youtube.com/watch?v=9hgRVt7kL4g

2018. december 9., vasárnap

Könyvajánló #1

Jók és Rosszak Iskolája

"Ősidőknek erdejében
Két kastély áll, fej fej mellett;
Egy a Jónak, egy Gonosznak,
Együtt, de mind mást tanulnak.
Menekülnél, de nem lehet,
Kifelé csak mese vezet."

Mielőtt belekezdenék a könyvajánlóban tisztáznunk kell pár dolgot. 
Mindenki emlékszik kiskorában könyvekből olvashattunk, vagy a szüleink vagy nagyszüleink meséltek egy más világról, ami bármi megtörténhet és minden mesének jó a vége. Ha nem jött volna senki rá a válaszra elmondom, ezek a tündérmesék. Ezek a történetek olyan hősökről szólnak, akik megmentik a falujukat egy szörnytől; olyan hercegekről, akik megmentik a bajba esett ártatlan hölgyeket a sárkánytól vagy boszorkánytól és a mese végén egymáséi lesznek. A meséket sokszor befolyásolja az ismeretlen helyről érkező segítség és mondhatni csoda folytán sikerül a győzelem.
Ezeket a meséket mindenki szerette és mindenkinek meg volt a kedvence, amit ha százszor hallott is, akkor sem volt unalmas.
 Soman Chainani Jók és Rosszak Iskolája című könyve két olyan lányról szól, akik szeretik a tündérmeséket és mindet olvasták is. Őket a tündérmese világ könyvfalóknak hívják.
Ez a két lány külsőre és viselkedésre is teljesen más személyiség. Míg Sophie egy vidám, szőke hajú és szép lány, addig Agatha mogorva, fekete hajú és nem kimondottan az a szép lány, de mégis barátok.  Sophiet és Agathat egy éjjelen elrabolják és egy különös világba, ahol iskolába kell járniuk. Persze a két lány tudta, hogy hová is kerülnek, ez a Jók és Rosszak Iskolája. Míg Sophie azon izgul, hogy a Jók Iskolájába kerülhessen meglepődik hova is kerül. Csavar kerül a történetbe és Sophie a Rosszak Iskolájába kerül, míg Agatha a Jók Iskolájába.
Agatha kitűnik a sok szép lány és fiú közül öltözékével és viselkedésével, ahogy a másik iskolában Sophie is. 
Kezdetét veszi kettejük története, ami tele van kétellyel, bimbózó szerelemmel, veszéllyel. Vajon a két lány eléri célját a könyv végén vagy sem?

A könyvről:
A borítója egyszerűen megragadja a szemet és kíváncsivá tesz már a legelső pillanattól kezdve. Láthatjuk rajta a két iskolát és a főhősöket is, valamint a hattyút, ami az iskola szimbóluma. 
A belsejébe belepillantva látszik, hogy letisztult és ami sokaknak számít, hogy nincs a legapróbb betűvel írva. A fejezetek kezdeté láthatóvá válik egy illusztráció, ami az adott fejezethez kapcsolódik.

A történet Sophie és Agatha szemszögéből olvasandó, amit az író jól megoldott, ugyanis pár sor kihagyását követően következik a másik lány nézőpontja.

A Jók és Rosszak Iskolája egy nagyon jó kötet, amit ajánlok kicsiknek és nagyoknak egyaránt, hisz tanulságos úgy a felnőtteknek, mint a gyerekeknek. A története magával ragad és tudod egykönnyen lerakni, mert túlságosan kíváncsi vagy mi lesz a vége.


Lábjegyzet:
Spohie és Agatha jó barátnők; a következő tanévben felfedezik, hová kerül minden eltűnt gyerek: a Jók és Rosszak Iskolájába, ahol egyszerű fiúkból és lányokból tündérmesehősöket és gazembereket képeznek. Gavaldon legszebb lánya, Sophie egész eddigi életében arról ábrándozott, hogy lerabolják, és elviszik egy elvarázsolt világba. Rózsaszín ruhákban, fess topánkában jár. Rajong a jó cselekedetekért, ezért egészen biztos abban, hogy nagyon jó jegyeket kapna a Jók Tagozatán, és dicséretes mesekönyv-hercegnő bizonyítványa lehetne. Agatha viszont mindig formátlan, fekete hacukákban jár, gonosz macskája van, és szinte mindenkit utál, ezért természetesnek látszik, hogy ő a Rosszak Tagozatára kerül.
Amikor azonban a két lány a Végtelen Erdőbe kerül, azt tapasztalják, hogy sorsuk a reméltnél éppen ellentétesen alakul, és hamar rájönnek, hogy egy tündérmeséből a leggyorsabb kivezető út az, ha ... végigélik. 

2018. december 2., vasárnap

December, avagy a készülődés hava

Hello December

 Mind tudjuk, hogy itt a December, ami csak a készülődésről szól. Közeledik a Karácsony és a Szilveszter is és ezt a két ünnepet megelőzi a Mikulás érkezése is. Mindannyian tudjuk, hogy a December az év legszebb hava és szerintem sokak nevében írhatom, hogy nincs annál jobb, ha a havazást az ablakból nézhessük egy pohár forró teával vagy forró csokival a kézben. 
 A város is díszítésbe borul, ahogy a kirakatok megtelnek piros és fehér díszekkel, az oszlopokon megjelennek a különböző formák, amikről eszünkbe jutnak az ünnepek és persze a vásárok is, ahol megannyi ajándékötlet tárul a szemünk elé és nem győzzük kapkodni a fejünket.
 És ha más December, akkor jönnek az ünnepek is. Kezdjük is a Mikulással vagy Télapóval. Ahonnan én származom ott December 6-án látogat meg minket a Mikulás legtöbbször ajándékot hagyva a megpucolt bakancsban vagy csizmában, de akad néha egy-egy virgács is. Nekem mindig kijutott a virgácsból is, ahogy ajándékból is. És hogy milyen ajándékot kaptam? Egy díszes csomagolással ellátott kisebb csomag, ami tartalmazott jó sok édességet, legtöbb csoki volt, amit nem is bántam, mert édesszájú vagyok és tartalmazott pár diót vagy narancsot. 
A második ünnep, ami ebben a hónapban érkezik az a Karácsony. Ilyenkor az emberek már régen beszerezték a fenyőfát, amit a nappaliban vagy a hálószobában állítanak fel és díszítik fel azt gömbökkel, szaloncukrokkal, angyalhajjal és égősorral. Minden házban más a szokás és ahogy az lenni szokott nincs két egyforma Karácsonyfa sem, így van akinél színes, teljesen piros vagy kék, illetve ezüst színben pompázik és sorolhatnám, hogy mennyi színben tűnnek fel. 
A Karácsonyfa alá kerülnek az ajándékok, amiket a család minden tagjának szánunk és amit nekünk szánnak. A legtöbb ajándék valami olyan dolog, ami hasznos nekünk vagy már nagyon vágyunk rá és amikor megkapjuk nem győzzük köszönni azt. És mi is igyekszünk ilyen ajándékokat adni szeretteiknek, ami legtöbb esetben sikerül és örömet csalunk az arcukra.
 Az utolsó ünnep, amit még ebben az évben ünneplünk, az nem más, mint a Szilveszter. Miért az utolsó? Mert az év legutolsó napján ünnepeljük December 31-én. Ez a nap mindenki számára fontos. Visszaemlékezünk az évben tett dolgainkra, amik megannyi emléket hagyott maga után és előre tervezzük, hogy a következő évben mit szeretnénk valóra váltani, legtöbbször fogadalmakat is tesznek az emberek, amiket vagy betartanak vagy nem. 
Ezen a napon mindenki siet az üzletekbe megvenni az élelmiszereket és elkészíteni az ünnepi ebédet vagy vacsorát vagy lehet hogy már régen bulizik egy eldugott helyen a barátaival együtt. De amit igazán szeretek a Szilveszterben az a tűzijáték, amit pontosan éjfélkor küldenek fel az égbe és beragyogja az egész égboltot különböző színekben és formákban. 
Végezetül, hogy méltó befejezése legyen ennek a bejegyzésnek, ne feledjétek azt a tényt, hogy jobb adni, mint kapni.

 Üdv, Bali.