Bye 2018!
Igen, elérkezett az év utolsó bejegyzése is, ami leginkább a 2018-as év értékelése lesz.
Elsősorban az év eleje igen nehezen ment, de ahogy a mondás is tartsa minden kezdet nehéz. De sikerült minden nehézségen túlesni és pár egyszerű, de mégis nagy vágyat teljesítenem az év elején,
Még az első hónapban sikerült beszereznem öt könyvet a polcomra, amiből négyet el is olvastam, de azaz egy még mindig ismeretlenül áll ott.
Az egyik legrégebben dédelgetett vágyam vált valóra, mégpedig tetoválást csináltattam a bal karomra. Körülbelül olyan három éve terveztem el azt, hogy én igen is egy tetoválással fogok élni, de a mintát nem igazán találtam abban az időben, míg egy változás nem érkezett az életemben zene téren (ezt későbbi bejegyzésben fogjátok olvasni).
A másik vágyam tavasszal vált valóra, mégpedig a Magyarországon évente négyszer megrendezésre kerülő MondoCon meglátogatása. Igaz egy hétvégére sikerült meglátogatnom az országot és vele rokonaimat is, de nekem nagy élmény volt az a pár nap.
A harmadik változás az évben a munkahellyel volt kapcsolatos. Otthagytam pincéri munkahelyemet, amin már egy hónapja gondolkoztam. Akkor nagyon megkönnyebbültem, hisz a sok stressz és a családom ritka viszontlátása kicsit kikészített.
Negyedik, hogy nyáron sikerült újból Magyarországra mennem, de munka céljából Battonyára. Ott öt hetet töltöttem el, mint nevelőnő együtt a legjobb barátaimmal, akikkel már egy családnak mondhatjuk a közöttünk lévő köteléket.
Ősszel újból a MondoCon-ra látogattam ki, ahol csodás hét lánnyal ismerkedhettem meg. Igaz egy napot töltöttem velük, de ez a nap örökre a kedvencem marad, hisz velük együtt csomagoltam ki a legelső banda albumomat és felejthetetlen pillanatokat éltünk meg azon a Szombaton.
Örültem, hogy újra láthatom rokonaimat még ha csak pár napra is és beszélgethetek velük.
Novemberben pedig sikerült elindítanom a blogot és igaz kevés olvasó van, de én ennek szívből örülök, hisz van akit érdekel véleményem, még ha elég kezdő is vagyok.
Aztán jöttek az ünnepek, amiket a családdal töltöttem és felemelő érzés volt, hogy láthatom a boldog mosolyt arcukon. És most, hogy itt állunk 2019 előtt visszagondolva az évre semmit nem bántam meg és remélem ti sem.
Végezetül itt van pár emlékem az évről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése