Bloghét

 2.

A blog születése

Körülbelül 2018 Novemberében el kezdtem gondolkozni, hogy valami maradandót szeretnék hátrahagyni, amire büszke lehetek. Az első gondolatom természetesen a videózás volt. Őszintén fel is vettem az első két percet, de nem éreztem magam kellemesen, ahogy egy kamerába beszélek és az csak van.

Persze az is közrejátszik a dologban, hogy egyáltalán nem szeretem, ha fényképeznek engem és beállítanak, még saját magamtól sem tűröm el. De nem mondom azt, hogy ennyi idő után sincs elvetve az ötlet, csak szimplán nem értek annyira a technikához és nem tudom, hogy minek örülne a nézőközönség.

Mivel a videózás ötletét elvetettem a harmadik próbálkozás után, arra jutottam, hogy jobb nekem az, ha írásban kommunikálok, vagy próbálok kommunikálni. Nagyon sokáig rágtam magamban a dolgokat és arra jutottam, hogy itt az ideje elkezdeni és meglátom mi lesz belőle.

Őszintén féltem a megtekintésektől és attól, hogy alig lesz egy ember, aki olvasni fogja és szereti is, amit ahogyan írok és bevezethetem azokba a dolgokba, amiket szeretek.

Persze mielőtt nekikezdhettem a dolgoknak, alaposan utánanéztem, hogy mi fán terem, hogyan is tudnám létrehozni. Legalább tízszer néztem meg ugyan azt a videót, ami segített benne és elindíthattam.

Ami a legnagyobb fejtörést okozta számomra az a név választás. Jó három napon keresztül gondolkoztam, hogy mi is lehetne a megfelelő a blog számára. Aztán jött a felismerés. A kicsi öcsém akkoriban nem tudta kimondani a nevemet (Bernadett), így valahogy a Bali alakult ki számára. Nagyon örültem, hogy van egy becenevem, ami végigkíséri az éveket és arra gondoltam miért ne lehetne benne a Bali becenév is. Igen ám, de ezzel együtt kellett valami összefoglaló név is, hiszen nem csak egy dologgal foglalkozok, hanem sokkal. Így született meg a Bali Szerint név és a mai napig is használom és igyekszem aktívan posztolni.

Az első év közben történt, hogy egy lány ismerősnek kért fel és elkezdtünk beszélgetni, de még az elején tisztázta, hogy miért is. Rátalált a blogomra és szeretett volna beszélgetni velem, hogy megköszönhesse nekem, hogy új dolgokba kezdhetett bele a posztjaim által. Egy kisebb barátság is kialakult közöttünk, bár idővel nem nagyon beszélgettünk, ezt nagyon sajnálom. 

Nagyon megmelengeti a szívem, ha kapok visszajelzést ilyen formában és tudom, hogy az egy poszttal való munkám nem megy kárba. Mindig örülök a jó szavaknak vagy bárminek, ha kapok, ha nem akkor is, mert tudom, hogy van aki olvassa.

Holnap találkozunk!

Üdv, Bali